Debrecen legnépszerűbb látnivalói I. rész
A debreceni Nagyerdei Kultúrpark állatkert, növénykert és vidámpark is egyben. Területe mintegy 17 hektár.
Ez első vidéki állatkert Magyarországon, 1958 májusában nyitotta meg kapuit a vendégek előtt. A vidámpark 1960-ban nyílt meg és ez Magyarország egyetlen vidéki vidámparkja. A két létesítmény 1961-től egy intézményként üzemel.
Az elmúlt időszak fejlesztéseinek köszönhetően megújult a kert. Elkészült az Afrika-röpde, az új zsiráfház, pálmaház, az oroszlánok, tigrisek, papagájok, díszrécék, tevék, futómadarak, majmok, patás állatok új kifutói.
Közkedvelt a látogatók körében aTrópusi ház, a Pálmaház-Terrárium, a Vízilóház-Gibbonház, valamint az állatsimogató az állatokkal való barátkozás izgalmas helyszíne.
Hősök temetője
A Hősök temetője Debrecen egyik temetője. Első halottjai az 1849.augusztus 2-kai debreceni csata hősi halált halt katonái voltak. 112 magyar és 634 orosz katona talált itt végső nyugalomra egy közös sírban, melyen egy haldokló oroszlánt helyeztek el.
Az első világháború idején az addig zárt temetőkertet újra megnyitották. Ide temették 1917 végéig az első világháborús harctereken elesett hősi halottakat. A debreceni ezredek a 17. hadosztályban harcoltak. Az Isonzónál és Doberdón 3000 debreceni katona esett el. A temetések mindig a még élő „48-as honvédek” részvételével folytak.
Az első világháború halottjaival 3417 katona volt már eltemetve a temetőben, amikor 1925-ben pénzgyűjtést kezdeményeztek a parkosítás és emlékműállítás költségtérítésére. Ekkor már itt állt az 1849-es tömegsír előtt a Haldokló Oroszlán szobra. A repkénnyel befuttatott alapzata ma szoros egységet képez a mögötte 1932-ben elkészült Szontágh Pál és dr. Lechner Jenő tervezte mauzóleummal. Az 1925-ben megindult gyűjtés eredményeként 1927-ben a pallagi Mezőgazdasági Akadémia közreműkődésével elültették a hősi fáknak nevezett, Kassáról idehozatott hárs- és fenyőfákat. Az 1849-es tömegsír felé emelt klinkertégla homlokzatú mauzóleum 16 méter magas belső terét lebegő kupola világítja meg, a kupola tartószerkezetét ugyanis kettős üvegezés közé rejtették.
Az első világháború halottjainak emlékére készült el a Hármas Honvédemlékmű. Márton Ferenc bronzszobra kétszeres életnagyságban, első világháborús egyenruhában és teljes fegyverzetben pompázó katonát jelenít meg. A vesztes csata jelképeként jobb kezében leeresztett fegyvert tart. A debreceni 3. honvéd és népfölkelő gyalogezred emlékére 1939-ben állították fel.
Március 15-én katonai tiszteletadás mellett megemlékezést tartanak a Bocskai gépesített dandár katonái vezetésével a város polgárai és szervezetei.
Debreceni Nagyerdő természetvédelmi terület
A debreceni Nagyerdő területén különleges védett növényfajok és állatok élnek, elnevezését hatalmas, 100–120 éves fáiról kapta. Az erdőt a 18.században parkká nyilvánították, majd 1939-ben 1. sorszámmal jegyezték be a védett természeti területek törzskönyvébe. Az országos jelentőségű védett természeti terület a Natura 2000 hálózat tagja. Az erdő legfőbb problémája a szárazodás, az idős tölgyesek leromlása, az invazív és tájidegen özönfajok jelenléte és az illegális hulladéklerakás. Ezek megakadályozásában a Hortobágyi Nemzeti Park közmunkaprogramja nyújt segítséget. Sokat javított az erdő állapotán a Nyírerdő Zrt. erdőfelújítása is, a Debreceni egyetem Botanikus Kertje pedig uniós támogatással társulás-rekonstrukciós programot indít a közeljövőben.
A Nagyerdő területén mintegy 700-800 növényfajt tartanak számon. A Nagyerdő a Nyírség déli részére jellemző, homokbuckás erdős-gyepes mozaiktáj jellegzetes részét képező homoki pusztai tölgyes emlékét őrzi, melynek állományalkotó őshonos fafaja a kocsányos tölgy, jellemző elegyfajai a fehér nyár, rezgő nyár, kislevelű hárs, a mezei juhar és a vadkörte.
Darázsirtás Debrecen: https://irtotrio.hu/szolgaltatasi-teruletek/debrecen/
A nagyerdei Parkerdő az erős antropogén hatás következtében jelentős mértékű változáson ment át az eredeti faállomány, a cserjeszint és a lágy szárú aljnövényzet összetételét tekintve. Ám a jelenlegi állapotában is igen fajgazdag az őshonos fafajok, valamint a telepített idegen (exóta) fafajok tekintetében. A területen található idős fák sokféle élőhelyet biztosítanak számos állat-, növény- és gombafaj számára, ezért ezen fák minden olyan egyedét meg kell őrizni, amely önmagában is természetvédelmi, tájképi, esztétikai értéket képvisel. Különös tekintettel kell lenni az idős, 100 évnél öregebb, elsősorban kocsányos tölgyekre.
