Miskolc értékei – Borsod Megye további kincsei
Avasi pincesor
A Történelmi Avas Miskolc centrumában, Európában egyedülálló módon a város központjához közel, az Avas hegy északi oldalában több mint 900 pince és borház található. Ezek kora nem ritkán 300–400 éves.
A lépcsőzetesen, egymás fölé magasodó sorokban kialakított pinceüregek egymástól 6-7 méteres távolságban, párhuzamosan húzódnak a hegy belseje felé. A legtöbb pince 10-20 méter hosszúságú, de közülők sok akár 50-100 méteres, vagy annál hosszabbak is.
Az Avasi pincesor a város történelmi borkultúrájának kíván emléket állítani, melynek a 1880-as filoxérajárvány vetett véget.
Az avasi pincék egyre több gasztrorendezvénynek is képviseltetik magukat; legjelentősebb közülük a minden év május közepén megrendezésre kerülő Avasi Borangolás.
Avasi Református Műemlék Templom
Miskolc műemlékei sorában gyöngyszemként sorakozik a 234 m magas Avas északi lábánál az ősi templom, közvetlen szomszédságában a festői hatású, hosszú ideig a város emblémájaként is használt 1557-ben épült harangtorony. Jellegzetes szépségét emeli az a környezet, ami a város legősibb temetőjének köszönhető.
Ezen a helyen már a XIII. században állt egy egyhajós, román stílusú kisméretű templom, mely többször is átesett bővítési munkálatokon, majd háromhajós gótikus csarnoktemplommá építették át. A török megszállás idején többször támadások áldozata lett Miskolc, ezek során 1544-ben a templom leégett. Két évtized múltán épült újjá, most látható egyszerűbb kivitelezésben. Az épület legutóbbi rekonstrukcióját 1982-ben fejezték be.
A templom fantasztikus akusztikával rendelkezik. Az 1895-ben épült Angster-orgonát évről évre megszólaltatják neves hazai és külföldi orgonaművészek.
A templomban emléktábla idézi a nagy reformátornak, Dévai Bíró Mátyásnak, valamint az 1848-49. évi országgyűlés elnökének, Palóczy Lászlónak az emlékét.
Az avasi református templomtól nyugatra található az egyik legszebb műemlékünk, a XVI. századból fennmaradt harangtorony. Harangjátéka 1941-ből való. A templom környéke évszázadokon keresztül temetőként funkcionált. Itt láthatjuk többek között Szemere Bertalan márvány síremlékét, Palóczy László nagyméretű márvány obeliszkjét, a Latabár színészdinasztia családi nyughelyét, itt nyugszik Tompa Mihály édesapja is.
Baráthegyi Majorság
Miskolc – Diósgyőri városrészében emelkedik a Barát-hegy. Ennek északi lejtőjén került felépítésre a Szimbiózis Alapítvány 5 hektáros rehabilitációs majorsága, a Baráthegyi Majorság.
A területen kizárólagosan csak mezőgazdasági tevékenységgel foglalkoznak, ezzel munkát tudnak biztosítani a környező vidékekről bejáró és a lakóotthonban lakó fogyatékossággal élő fiatalok és megváltozott munkaképességű munkatársak részére.
A folyamatos fejlődésben lévő öko-parkban szélkerék termeli ki a vizet a kútból, a kerti tó, üvegház mellett istállók és manufaktúrák (sajtkészítés, gyertyaöntés, madáretető-készítés, szövés) találhatóak. Emellett tanösvény, erdei iskola és a farm Panzió is várja és szolgálja az idelátogató vendégeket.
Bársony-Házi szakócák
1891 augusztusában Bársony János Miskolc városi tiszti ügyész házának építése folyamán,az alapozáskor 2,5 méter mélyen három egyedülálló formájú, sárga színű leletre bukkantak. Bársony János a ma a Herman Ottó Múzeumban őrzött (feliratos) darabot Széll Farkas debreceni táblabírónak adta ajándékba, míg a legnagyobbat a kor híres polihisztorának Herman Ottónak adta át.
Herman Ottó azonnal felismerte a leletek fontosságát hisz bizonyítékul szolgálhattak arra nézve, hogy már az őskorban is éltek Magyarország területén emberek.
A megtalálás körülményeinek, a leletek tipológiájának és a környezet geológiájának alapos vizsgálata után 1893-ban részletes elemzést publikált az Archaeológiai Értesítőben. Itt egyértelműen a „szakócák” őskőkori (paleolitikus) eredete mellett tette le a voksát.
Herman Ottó a város több részén is ásatásba kezdett. Az onnan felszínre került leletek nyomán szorgalmazta Darányi Ignácnál, az akkori földművelésügyi miniszternél, hogy a Bükköt is tárják fel. . E munka keretében kapott megbízást Kadić Ottokár, a Magyar Állami Földtani Intézet geológusa a Bükk hegység barlangjainak átvizsgálására. A munkálatokat a Kecske-lyuk és a Büdös-pest nevű barlangokban kezdte, melyek sajnos nem jártak sikerrel. Ezután Herman Ottó javaslatára a Szeleta-barlangban folytatta ásatásait, ahol is az 1906-tól 1913-ig tartó feltárásokkal,ahol már szilárd bizonyítékokat szerzett a kárpát-medencei jégkori emberek egykori létezésére.
Rovarirtás, Patkányirtás, Hangyairtás Miskolc: https://irtotrio.hu/szolgaltatasi-teruletek/szolgaltatasi-teruletek-miskolc/
