Miskolc nevezetes városrészei
Diósgyőr – az egyik legismertebb városrész Miskolc városán belül
Diósgyőr Magyarország egyik történelmi települése,Miskolc városrésze,egykor nehézipari központnak számított.Középkori vára magyar királyok kedvelt üdülőhelye volt,manapság a turisták körében népszerű látványosságnak számít.A szocializmus korában itt működött az ország legjelentősebb gyára a Diósgyőri Acélművek.Szintén erről a városrészről kapta akőeszközök kerültek elő,mint például nyílhegyek,szakócák,amik ékes bizonyítékai az emberi tevékenységnek nevét a város labdarúgó csapata is a Diósgyőri VTK,melynek stadionja is itt található.Diósgyőr népessége a 2001-es népszámlálás alapján 18 065fő,mely a város lakosságának a 9.9%-át teszi ki.Területe 17.4 négyzetkilométer,népsűrűsége pedig 1063fő/négyzetkilométer.Korszerkezete némiképp idősebb a városi átlagnál,az alacsony iskolázottak aránya jobb,a felsőfokú végzettségűek aránya viszont valamivel rosszabb a városi átlagnál.Foglalkoztatottságban nem tér el a miskolci átlagtól. Diósgyőr és a Vár története:
A környékbeli bükki barlangokból-mint azt Herman Ottó,Kadic Ottokár és Hillerbrand Jenő munkásságából már tudjuk,Paleolit kori megmunkált kőeszközök kerültek elő,mint például nyílhegyek,szakócák,amik ékes bizonyítékai az emberi tevékenységnek.11.századi feljegyzésekből lehet tudni,pontosabban dézsmajegyzékből.hogy két település Csenyik és Sziget a várnak adózik,a várhegy tövében őskori település nyomaira bukkantak.Anonymus írásaiban olvashatunk először Diósgyőrről,bár ő még itt Győr néven említi:”miután Árpád vezér seregével elhagyta Szerencset,Bors apjának Böngérnek adományozta a Tapolca vizétől a Sajó folyóig terjedő földet amely területnek Miskolc a neve,valamint azt a várost amit Győrnek hívnak.”Legrégebbi épülete a vár helyén egy erődítmény lehetett ami a tatárjárás idején elpusztult.A mai is álló várat valószínűsíthetően 4.Béla építtette.A Diósgyőri vár fénykora 1. Lajos uralkodása alatt kezdődött.1364-ben Miskolc városát és környékét a Diósgyőri uradalomhoz csatolták.
A magyar-lengyel perszonálunió megszűntével Diósgyőr vesztett jelentőségéből és innentől kezdve csak a magyar királynék nyaralója volt.Az 1596-os Mezőkeresztesi csata után a törökök elfoglalták Diósgyőrt,és török uralom alá került 1687-ig,és addig az egri pasa uralta.Ez idő tájt a vár hadászati jellegét teljesen elvesztette.Diósgyőrben már az Árpád-korban is működtek a környék nyersanyagaira alapozó hámorok.A szegzőhámorok már a 19. század elején sokféle szegfajtát készítettek,1803-tól gyártották a zsindelyszeget,ami a vasmű egyik legkeresettebb terméke lett.Bár a két települést már 1903-tól autóbusz,majd 1906-tól pedig villamosközlekedés köti össze,egy 1932-es útikönyv még is különálló településként említi őket.
1945 január elsejével Diósgyőrt Miskolchoz csatolják,és ekkor jön létre először a Nagy-Miskolc.Diósgyőrt és Miskolcot eleinte csak a két város közt épülő gyár köti össze,de napjainkban már teljesen egybeolvadtak.A pálos kolostort az Ákos nembeli Ernye bán fia, Ákos István nádor alapította a 13. század végén. A nádor haláláig támogatta is a kolostort, ahol kódexmásoló műhely is működött; a misekönyvet, melyet az avasi templom részére készített egy bizonyos László mester, ma az egri levéltár őrzi. Az ország három részre szakadásának idején, 1526-ban Ferdinánd király híve, Serédy Gáspár feldúlta a kolostort, mivel az apát állítólag Szapolyai János király híve volt, 1549-ben pedig a diósgyőri uradalom új gazdája, Balassa Zsigmond elpusztította a rendházat és elfoglalta birtokaikat. Az 1700-as években a pálosok helyreállították a kolostort. 2. József, a „kalapos király” azonban feloszlatta a szerzetesrendeket, a kolostor épületét pedig innentől az Erdőgazdaság használta.
1973-ban, a majláthi lakótelep építésének megkezdése előtt régészeti feltárások folytak a területen. A feltárások alapján úgy tűnik, a kolostor négyszögletes udvar köré épült, az udvart kerengő határolta. A templomot a régészek nem találták meg, rábukkantak azonban egy négy helyiségből álló lakóépületre, melyet valószínűleg tűzvész pusztított el. Oklevelek tanúsága szerint István nádorr a kolostort saját udvarháza mellett építtette, lehetséges, hogy ennek nyomaira bukkantak a régészek. Az ásatás gazdag leletanyaga megtekinthető a vár északkeleti tornyának múzeumában, ahol a vártörténeti múzeum emeletén a kolostornak állítanak emléket. Itt látható a Diósgyőri Madonna nevű gótikus szobor is.
Kártevőirtás, hangyairtás, darázsirtás, csótányirtás, ágyi poloska irtás, patkányirtás, egérirtás Miskolc: https://irtotrio.hu/szolgaltatasi-teruletek-miskolc/
