Eger – Heves megye „fővárosa”
Eger megyei jogú város,az Észak-Magyarországi-régióban,a Bükk-hegység délnyugati részénél,Heves megye és az Egri járás székhelye.Lakosságát tekintve a második helyen áll Észak-Magyarországon,a 2011-es népszámlálás adatai alapján.A város jelentős oktatási és kulturális központnak számít,a város büszkélkedhet az ország egyik legnagyobb bazilikájával,az Egri főszékesegyház-zal.Emellett sok műemlékkel és múzeummal is rendelkezik a város,melyek közül talán a leghíresebb az egri vár.
Eger nevű város volt a main Csehország nyugati területén,mai neve Cheb,és valószínűsíthető,hogy innen települtek át Egercsehi lakói Nagy Károly frank uralkodó hódítása elől.A dinamikusan fejlődő városok közé sorolható.Az elmúlt évtizedben utak épültek,az ipari park fontossága is nőtt,és sok bevásárló központ is épült a városban.Az egri borvidék központja,a hazai borvárosok között az egyik legjelentősebb,leghíresebb bora az egri bikavér,ami külföldön is nagy hírnévnek örvend,és népszerűsége töretlen.
A környéket az írásos emlékek szerint már a kőkorszak óta lakják,A középkorban szláv és avar törzsek is laktak itt.A honfoglaló magyarság első nemzedéke már a 10.században megszállta a területet,melynek ékes bizonyítéka,az Almagyar és Répás tetőn feltárt férfisírokból kiásott arab pénzek.A 20.század végéről is kerültek elő honfoglalás kori leletek,a Szépasszonyvölgyből.Szent István Egert a székhelyévé tette a tíz püspökség egyikének,melyeket 1009 előtt alapított.Magyarország három részre szakadását követően Eger fontos végvár lett Dobó István várkapitány vezérlete alatt.A vár kevesebb mint 2100 védője visszaverte a hatalmas török sereget 1552-ben.A vár történetírója Gárdonyi Géza,a török sereg létszámát 200 000-re becsülte,későbbi történetírók 80 000-re,mai történészek pedig olyan 35- 40 000 ezerre becsülik.Az ostrom történetét az olvasók leginkább az Egri Csillagok című regényből ismerhetik meg.
Az ostrom alatt szinte teljesen lepusztult várat,kiváló olasz hadmérnökök tervei alapján teljesen átépítették 1553 és 1596 között.1557-től pár évig itt katonáskodott Balassi Bálint.1596-ban a török sereg ismét megtámadta a várat mintegy 7000 fős seregével,melyet 3 hét ostrom után sikerült is bevennie.A város 91 évig volt török uralom alatt 1687-ig,mint egy több szandzsákot magába foglaló vilajet székhelye.A legjelentősebb emléke a máig is álló ,az egykori birodalom legészakibb minaretje.A várat 1687-ben sikerült visszafoglalni a törököktől miután sikerült a vár lakóit kiéheztetni.
A Rákóczi-szabadságharc alatt Eger volt a felszabadult országrész központja.1705-ben Egerben keltezték az első magyar hírlapot.A város történetében a 18.század a virágzás időszaka volt.A ma is látható barokk képét a városnak leginkább Eger püspökeinek köszönhetjük,kiváltképpen Barkóczy Ferencnek és Eszterházy Károlynak.Az építkezések számos iparost,kézművest vonzottak a városba,melynek eredményeként a lakosság ugrás szerűen megnőtt,1688-ban 1200 fő,míg 1787-ben 17 000 főt számlált,és ezzel Eger a városok lakosságát tekintve a hatodik helyet foglalta el.A 19.század katasztrófákkal indult,1800-ban a belváros több mint fele tűzvészben elpusztult.majd 1827-ben újra leégett a belváros jelentős része,majd 4 év múlva pedig a kolerajárvány szedett 200 áldozatot.A város Pyrker János László érseknek köszönheti többek közt a Hild József tervei alapján,neoklasszikus stilusban 1831 és 1836 közt felépült Bazilikát.
A város ipara a malom,a dohánygyár és a lemezárugyárból állt.1878 augusztus 30.-án hatalmas felhőszakadás következtében a várost elöntötte a víz,az Eger-patak kilépett a medréből.Tíz ember meghalt,25 ház összedőlt.Az árvíz legmagasabb vízszintje 436 centiméter volt,melyet a városban 17 különböző helyen, tábla is jelzett, melyek közül még néhány ma is megtalálható.A 20.században Egerben az iskola jelleg dominált,az iskolák és más kulturális intézményei miatt „magyar Athén”-nak is nevezték.1904-ben megnyitotta kapuit Eger első kőszínháza,megindult a csatornázás,és a közműépítés is.
Ágyi poloska irtás Eger: https://irtotrio.hu/szolgaltatasi-teruletek/eger/
